koszonto

Az iroda feladat- és hatásköreinek leírása PDF Nyomtat Email
Ellátási illetékességi területe:
Dabas, Örkény, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újlengyel.

Feladat és hatásköre ügytípusok szerint:

I. Építésügyi hatósági eljárások:

  • elvi építési engedély,
  • építési engedély,
  • egyszerűsített építési engedély,
  • módosított építési engedély,
  • összevont építésügyi hatósági engedély,
  • építés bejelentés,
  • bontási engedély,
  • bontási bejelentés,
  • használatbavételi engedély,
  • használatbavételi bejelentés,
  • fennmaradási engedély,
  • fennmaradási és továbbépítési engedély,
  • építési engedélyek érvényének kiterjesztése,
  • építési engedély jogutódlása,
  • hatósági bizonyítvány (ingatlannal kapcsolatos építéshatósági adat tény, állapot igazolása),
  • felvonók létesítési engedélye,
  • reklámtáblák létesítési engedélye,
  • telekrendezési ügyekben előzetes szakhatósági hozzájárulás,
  • szakhatóságként való részvétel más hatóságok eljárásaiban.

Részletes ismertetés:

II. Hatósági egyéb feladatok:
  • - építéshatósági helyszíni ellenőrzések
  • - ingatlan címnyilvántartás vezetése
  • - telekalakítási és építési tilalmak elrendelése
  • - építéshatósági kötelezési eljárások
  • - építéshatósági bírság kiszabása
  • - szakhatósági jogkör más engedélyezési eljárásban
  • - tűzvédelmi hatóság - egyes kiemelt esetekben
  • - társhatóság kijelölt esetekben
  • - közreműködés szabálysértési eljárásokban
  • - közutakkal, közterületekkel kapcsolatos hatósági intézkedések
 III. Településrendezési feladatok:
  • - A települési szabályozási terv és építési szabályzat módosításában történő közreműködés
  • - Helyi rendeletek megalkotásában történő közreműködés építésügy vonatkozásában
 IV. Műszaki nyilvántartás:
  • - Az építésügy keretébe tartozó hatósági nyilvántartás
  • - Helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, őrzése, védelmének biztosítása
Az építésügyi hatóság feladat- és hatásköre

Az építésügyi hatóság engedélye szükséges
  1. a telekalakításhoz,
  2. építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban együtt: építési munka). Jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatósághoz való bejelentés tudomásulvétele szükséges .

Az építésügyi hatóság a telekalakítás kezdeményezőjét - a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek megfelelően, a telekalakítás miatt szükséges mértékig - utak és közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére kötelezheti .

Ha a helyi építési szabályzat szerint - a településrészen fekvő ingatlanok megfelelő megközelítése, illetve használatának elősegítése érdekében - kiszolgáló és lakóút létesítése, bővítése vagy szabályozása szükséges, és a megvalósítás a kiszolgáló út, valamint a környező építmény, telek rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében az adott telkek igénybevételével indokolt, vagy más telken történő megvalósítás a tulajdonban nagyobb sérelemmel járna, a közigazgatási hivatal a teleknek a kiszolgáló út céljára szükséges részét a telek fekvése szerinti települési önkormányzat javára igénybe veheti és lejegyeztetheti .

A telek kiszolgáló út céljára igénybe vett részéért, a kisajátítás szabályai szerint megállapított kártalanítás jár .

A településrendezési kötelezettség körében beépítési kötelezettség, helyrehozatali kötelezettség és beültetési kötelezettség rendelhető el. A települési önkormányzat erről rendeletben állapítja meg a kötelezettséget. A települési önkormányzat jegyzője az érintettekkel határozatban közli. A települési önkormányzat jegyzője megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni .

Az építésügyi hatóság köteles elrendelni:
  1. az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését,
  2. az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,
  3. az építmény jó karbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti,
  4. az építmény, építményrész hibáinak hiányosságainak megszüntetését mind a használatba vétel előtt, mind a használatba vétel után ha annak a feltételei fennállnak

Az építésügyi hatóság köteles az engedélyhez kötött építési munka végzését a helyszínen ellenőrizni. Ennek keretében vizsgálnia kell:
  1. a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét és azok alkalmazását,
  2. az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelő, továbbá a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történő megvalósulását,
  3. az építési munka végzését irányító felelős műszaki vezetőnek az előírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való megfelelőségét,
  4. az állékonyságra, valamint az életre és egészségre, továbbá a köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását .
Az építésügyi hatóság az építési munka végzésének ellenőrzésén túl megelőzi, felkutatja, megakadályozza az építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően végzett, az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével végzett építési tevékenységet, illetőleg a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot .

Az építésügyi hatóság elrendelheti:
  1. az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változás előtti) rendeltetéstől eltérő használatának megszüntetését, valamint
  2. szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,
  3. a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését,
  4. az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik,
  5. jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép előnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését,
  6. az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését .

Jogszabályok:
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
  • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
  • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
  • Dabas Város Önkormányzata Képviselő testületének 24/2006.(VI.22.) rendelete a Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről, valamint azok együttes alkalmazásáról
  • 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről
  • 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról,
  • valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
  • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
  • 197/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az ingatlan adataiban bekövetkezett változások igazolásáért, egyes hatósági bizonyítványok kiállításáért, az összevont eljárásért és az integrált eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről - XV.521 melléklet (Az építésügyi hatósági eljárás illetéke)
  • 24/2011. (VII. 21.) BM rendelet az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról